A magyar kormány új, korszerű vészhelyzeti riasztórendszer bevezetését tervezi, amely a jelenlegi SMS-alapú figyelmeztetéseket kiegészítve push-értesítésekkel tájékoztatná a lakosságot veszélyhelyzetek esetén. A rendszer célja, hogy gyorsabb és megbízhatóbb kommunikációt biztosítson olyan események során, mint természeti katasztrófák, terrortámadások vagy súlyos közbiztonsági fenyegetések.(Pénzcentrum, 168.hu)

Technikai részletek és működés

A tervek szerint az új rendszer nem váltaná le a meglévő SMS-alapú értesítéseket, hanem azok kiegészítéseként működne. Az üzenetek magyarul és angolul is érkeznének, és olyan nemzetközi technikai szabványoknak felelnének meg, amelyek garantálják, hogy gyenge lefedettségű területeken vagy hálózati zavar esetén is célba érnek.

A riasztásokat a jogszabály szerint olyan helyzetekben küldhetik ki, amikor az ország működését, a lakosság biztonságát vagy ellátását veszély fenyegeti. A definíciók azonban kísértetiesen tágak: a közrend vagy közbiztonság „súlyos fenyegetése” éppúgy szerepel az indokok között, mint a katonai vagy kiberbiztonsági fenyegetés, de a törvény értelmezése szerint akár egy spontán utcai demonstráció is okot adhatna országos riasztásra, ha azt az eseménykezelő központ annak minősíti.

Jogszabályi háttér és bevezetés időpontja

A rendszer jogi alapjait egy Semjén Zsolt által benyújtott salátatörvény-tervezet fektetné le, amely számos más témát is érint. A tervezet szerint a törvény 2026. július 1-jén léphet majd hatályba, azonban a rendszer kiépítéséhez egy végrehajtási rendeletre is szükség van, amelyben a technikai paraméterek kerülnek meghatározásra.

Az új rendszer bevezetésének célja, hogy gyorsabb és közvetlenebb módon juttassák el az információkat a lakossághoz, különösen olyan helyzetekben, amikor az időben történő tájékoztatás életmentő lehet.

A mobilszolgáltatók szerepe és terhei

A törvényjavaslat jelentős terheket ró a mobilszolgáltatókra. Nemcsak az üzenetek díjmentes továbbításáról kell gondoskodniuk, hanem a teljes rendszer kiépítésének és működtetésének költsége is őket terheli. Kompenzációról eddig nem esett szó, viszont ha a szolgáltatók hibáznak – például nem megfelelően továbbítják az üzenetet, vagy módosítanak annak tartalmán –, az éves árbevételük negyed százalékáig terjedő büntetéssel számolhatnak, ami akár milliárdos nagyságrendű is lehet.

Adatvédelmi és szabadságjogi aggályok

Bár a technológia önmagában nem tűnik túlterhelőnek – szakértők szerint évente csak néhány riasztás várható –, a rendszer egy fontos kérdést nyitva hagy: a felhasználók nem dönthetnek arról, hogy kívánják-e fogadni ezeket az üzeneteket. A nemzetközi gyakorlat – például Dél-Koreában – ezzel szemben lehetőséget ad a leiratkozásra, vagy legalábbis a szűrésre. Magyarországon ez a szabadság egyelőre nem része a képletnek, ami adatvédelmi és szabadságjogi szempontból is vitákra adhat okot.